A régióról

 Észak-Magyarország

2011. év elején 1 millió 194 ezer ember élt a régióban, az ország népességének 12%-a. A kedvezőtlen demográfiai jelenségek hatására jelentős mértékben csökkent Észak­-Magyarország lakossága.
Ezt a régiót a foglalkoztatottság alacsony szintje jellemzi.    Az  egy adófizetőre jutó SZJA - hason1óan a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelemhez - is tükrözi a  jövedelembeli  különbséget a  régiók  között.  Észak-Magyarországon  ez  közel negyedével alacsonyabb az országosnál. Gazdasági  mutatók,  fejlettség  alapján a helyzete  az  egyik legkedvezőtlenebb az országban.

Munkanélküliség
Ebbe a régióba Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye tartozik. A terület legnagyobb problémája a munkanélküliség. Észak-Magyarországon  a havi átlagkeresetek  alacsonyabbak az országosnál. A gazdasági válság, a csökkenő kereslet és a munkahelyek megszűnésével, a munkanélküliek számának további emelkedésével járt. Bár a népességi és gazdasági statisztikák többségében is elmarad ez az országrész a hazai átlagtól, a külföldi tőkebefektetés ebben a régióban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben, és a térség a gazdaság más területein is fejlődni kezdett.

Kivándorlás
Egy évekre visszamenő be- és kivándorlást számontartó oldal írja:
“A kivándorlás indítékai rendkívül sokrétűek. A legfontosabb közülük a mezőgazdaságban dolgozók viszonylagos túlnépesedettsége, a szélsőséges birtokmegoszlás miatti munkanélküliség-nincstelenség, valamint az a tény, hogy a hirtelen felduzzadó mezőgazdasági népfelesleget, az egyébként gyorsan fejlődő ipart, nem volt képes felszívni. A kivándorlást a magyar állam nem hátráltatta, de az illegális kivándorlást akadályozta. A fő kivándorlási régiót az ország ÉK-i részén fekvő nyolc vármegye alkotta: Sáros, Szepes, Zemplén, Abaúj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör-Kishont és Ung vármegyék. Kisebb kivándorlási gócok voltak még Veszprém, Torontál, Szabolcs, Szatmár, Modrus-Fiume és Zágráb vármegyék, továbbá Dél-Erdély.
A kivándorlás a helyi és időleges munkaerőzavaroktól eltekintve nem idézett elő gazdasági válságot, hiszen a „felesleges” munkaerő áramlott ki. Társadalmi hatásaként pedig feltételezhetően csökkent a társadalmi feszültségek kiéleződésének veszélye és a világot látott hazatérők egy újfajta szemlélet, gondolkodásmód és értékrend csíráit vethették el a széles néptömegek körében.”

Bányák
30-40 db mélyművelésű és 2-3 külfejtésű szénbánya - az ország felét látták el tüzelőanyaggal. (Berentei szénmosó, szabályozó.)1980-as évek végén kezdődött el a hatósági szénár szabályozás fenntartása, a liberalizált költségemelkedés negatív hatásaként. Az 1990-es évek elején a mélyműveléses szénbányákat tervszerűen bezáratták
A  régiót  a  korábbi tradicionális ágazatok  (szénbányászat,  kohászat)  gazdasági kapcsolódásai kötöttek  össze.    A  rendszerváltás éveiben  (1989-1992) a gazdasági válságidőszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az  országos átlagnál nagyobb  mértékű  volt  és  lényegesen  hosszabb  ideig  tartott,  mivel  a  régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat.  
Észak-Magyarország egész termelése súlyos hatékonysági és szerkezeti válságban van. A régió iparának hatékonyságát nagyban javítaná, ha megvalósulhatna a kohászat „karcsúsítása” és modernizálása, módosulhatna a termékszerkezet. A nehéziparon belül a gépgyártást kellene fejleszteni, másrészt bizonyos könnyű- és élelmiszeripari ágazatokat kellene meghonosítani.

Infrastruktúra, közművek és egészségügy

Észak-Magyarország a nehezen megközelíthető régiók közé tartozik. Az országos autópálya-hálózatnak mindössze egynyolcad része, 64 kilométer esik erre a területre. Alacsonyabb rendű útjait tekintve a régió az országos átlag közelében mozog. Az úthálózat közepesen fejlett. Az összes közlekedési útvonal 34,7 százaléka országos közút (az átlag 32,6).
Az M3-as autópálya:
Az M3 Autópálya 1984 évben ért el Gyöngyösig, majd utána 14 évi megtorpanás következett be. A Gyöngyös – Füzesabony közötti szakasz 1998. évben került átadásra. A 80-as években a fejlesztési tervekben folyamatosan szerepelt, hogy az autópálya térségbe érésével egyidejűleg elkészül Eger város közvetlen bekötése az új autópályába. Sajnos a 90-es években elkészült tervek nem tartalmazták ezen bekötés nyomvonalát, így az autópálya Füzesabonyi csomópontját csak egyéb országos közutakon települési átkelési szakaszokon keresztül lehet elérni a mai napig. Megjegyzendő, hogy Heves megyét elhagyva az autópályának közvetlen gyorsforgalmi kapcsolata van a kelet-magyarországi megyeszékhelyekkel (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza). Legjelentősebb autópálya csomópont, melyről az egri kistérség megközelíthető, Füzesabonynál van.

Vízellátás
Hasonlóan felemás képet mutat a régió közművesítése. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások száma itt a legalacsonyabb az egész országban, mindössze 86,1 százalék (országosan 92). Csak a háztartások 38,3 százaléka van bekötve a szennyvíz-csatornarendszerbe (az országos átlag 51), és gázellátásból is csak kétharmaduk részesül.
Árvíz
2010-ben egész Észak-Magyarország területét árvíz sújtotta. Ez alól Línon sem volt kivétel.
Az utakon hömpölygött a víz. A forgalom teljesen leállt. 3 napra az iskolák is bezártak, mindenki az otthonában ragadt. Volt aki még a házból is vödörrel merte ki a vizet az ablakon keresztül a lakásából. Aki mégis kimerészkedett, gumicsizmában pakolta a homokzsákokat.
Egészségügy
Észak-Magyarország az egészségügyi ellátás tekintetében is az országos szint alatt van. Az egy orvosra jutó lakosok száma (1963) meghaladja az országos átlagot (1943), a 10 000 lakosra jutó orvosok száma pedig itt a legalacsonyabb az egész országban (mindössze 24,4). Mindössze 76,2 kórházi ágy jut 10 000 lakosra, a 83,2 százalékos országos értékkel szemben.

Természet

Vihar
2014.május.15-én hatalmas vihar tombolt Észak-Magyarországon.
A hvg.hu így írt az esetről: Háromszázmillió forintot meghaladó kár keletkezett az észak-magyarországi erdőkben a május 15-i viharban – közölte az Északerdő Zrt. vezérigazgatója pénteken, miután összegezték a károkat. Zay Adorján emlékeztetett: május közepén óránként 100-120 kilométeres széllel kísért vihar csapott le a térségre, és az eső miatt felázott talajból a szél sok helyen kifordította a törzseket.
Az előzetes kárfelmérések szerint több mint húszezer köbméter faanyag károsodott.
A legnagyobb veszteségek a Zemplénben voltak, de a Bükk és Aggtelek vidéke is megsínylette a vihart, a kár körülbelül 300 millió forint.
Az ítéletidő főként bükkösöket tett tönkre, de helyenként tölgyeseket, fenyveseket is.
Az elmúlt napokban a balesetveszélyes fatörzseket már eltávolították azokon a területeken, amelyek nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. Jövő hét elején megkezdődik a kárfelszámolás, a védett területeken pedig a természetvédelmi hatóság engedélyének birtokában indulhat el a munka.

Belvíz
636 millió forintos EU-s támogatásból belterületi vízrendezés indul el Pácinban. A település valamennyi utcáját érintő fejlesztés keretében az önkormányzat célja a településen kiépíteni egy összességében 25,9 km hosszúságú belvíz- és csapadékvíz elvezető csatornarendszert - írja a MTI.


Oktatás
Kisebb gond a pénz hiány, fontosabb, hogy nem segítik a hátrányos helyzetű gyerekeket az oktatásban. Szegregálva, a különböző helyzetű gyerekeket külön csoportként kezelik a tanításnál is.  Az iskolák kiszűrhetik a szegényebb családból származó gyerekeket, elutasíthatják jelentkezésüket. Több időbe és figyelembe kerül képességeik felismerése és fejlesztése, ezért nem foglalkoznak olyan szinten velük, ahogy megérdemelnék. Pedig nekik is ott kellene tanulniuk az érettségit adó középiskolákban és az egyetemeken.
Szuperszámítógépre tett szert EU-s támogatásnak köszönhetően, továbbá 500 millió forinttal lett támogatott a Miskolci Egyetem felszín alatti vizekkel vizsgálódó kutatása.

Gazdaság
A rendszerváltás éveiben a gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékű volt és lényegesen hosszabb ideig tartott.

A válságidőszak után - az országos trendekhez képest jelentős késéssel - a 2000-2006. évek közötti időszakban kezdődik meg a régió gazdasági  növekedése, gazdasági felzárkózása.
E növekedési szakaszt azonban 2008. évben ismét megtöri a magyar gazdaságra is átterjedő pénzügyi-gazdasági világválság. A pénzügyi válság hatása mellett a régió helyzetét tovább súlyosbítja, hogy azzal egy időben jelentkezik a régió gazdaságában meghatározó szerepet játszó vegyipari és gépipari ágazat recessziója.

A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a 2009. évi foglalkoztatottak száma 396,7 ezer fő, a munkanélküliek száma 71 ezer fő. A munkaképes korú (15-74 éves) népességből az aktívak (467,7 ezer fő) aránya 50,7 % (az országos átlag 54,7 %). A foglalkoztatási arány 43,0 %, ugyanez országos szinten 48,2 %. A munkanélküliségi ráta a nemzetgazdaságon belül régiónkban a legmagasabb 15,2 %, míg országos szinten 10,0 %.
A kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyok a régió egészére jellemzőek, bár régión belül az egyes megyék között különbségek vannak.

A munkanélküliségi ráta BAZ. megyében 16,0 %, Heves megyében 12,9 %, míg Nógrád megyében 15,9 %. Az aktivitási arány BAZ. megyében 50,0 %, Heves 52,2 %, míg Nógrád 50,6%.

Ipar
Az ÉM régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre valamint a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc-Diósgyőr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erősítette az 1950-es években induló „szocialista iparosítás” program keretében a szénre épülő villamos energiaipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta) valamint ma már a világpiacon is elismert nehéz vegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros)
A fenti meghatározó ágazatok mellett jelentősen fejlődött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsó sorban az Észak-magyarországi Középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedő világhírű Tokaji és Egri borvidék vonzerejére épülő turizmus, az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar.
Az utóbbi évtizedben azonban már kiéleződtek a szerkezeti problémák (elavult). A régióban a gazdaság, azon belül az ipar szerkezetének átalakítása elodázhatatlan.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szerkesztők